Fontos figyelmeztetés – A Deep Adaptation Hungary oldaláról
A rendszerszintű összeomlás lehetősége egy rendkívül összetett és ellentmondásos téma. Mivel a kérdéssel kapcsolatban kevés a rendszerezetten fellelhető és tanulmányozható információ – különösen magyar nyelven –, az alábbi szöveggyűjtemény azt a célt szolgálja, hogy minden érdeklődő megismerhesse a legfontosabb fogalmakat és gondolatokat az összeomlás folyamatáról.
Előfordulhat, hogy témában való elmélyülés egy bizonyos ponton túl hatással lehet az ember kedélyállapotára. A szorongás és a depresszió gyakori reakció az összeomlás lehetőségének vizsgálatakor.
Fontos, hogy képesek legyünk mind önmagunkat, mind a témát kívülről szemlélni, és a helyén kezelni. Amennyiben akár másokon, akár magadon érzékeled, hogy nem sikerül a depresszióval megbirkóznod, kérjük vedd igénybe szakember segítségét!
Mit jelent a rendszerszintű összeomlás?
„Az összeomlás ebben az összefüggésben egy olyan jelentős, negatív irányú változást takar, amely folyamat során egy már létező, bonyolultabb összetettségű szintről, egy sokkal egyszerűbb állapot felé mozdul el egy rendszer. Ez különböző területeken, másféleképpen mehet végbe: rendezetten vagy zűrzavarosan, tervezetten vagy akaratlanul.
Nem szükségszerűen hozza magával az emberi faj kipusztulását, és nem feltétlenül jelent egy egyszeri, hirtelen, globális léptékű eseményt. Sőt, mennél inkább elnyúlik ez az időtartam, az összeomlás annál inkább válik hanyatlássá.
Összeomlás alatt az emberi népesség méretének és / vagy politikai / gazdasági / társadalmi összetettségének drasztikus csökkenését értem jelentős területen, hosszabb időre.”
Jared Diamond, Collapse: How Societies Choose to Fail or Succeed (2005)
„Az összeomlásnak gyorsnak kell lennie
tehát legfeljebb néhány évtized alatt bekövetkeznie, és a társadalmi / gazdasági / politikai rendszer jelentős felbomlásával járnia. A kevésbé súlyos következményekkel járó, vagy hosszabb ideig elnyúló folyamatokat hanyatlásnak kell tekintenünk.
Az összeomlás / hanyatlás olyan dolgokban nyilvánul meg, mint:
-
- alacsonyabb társadalmi rétegzettség és differenciálódás;
- az egyének, csoportok és egyes területek kisebb gazdasági és foglalkozások szerinti specializációja;
- csökkenő szintű központosított ellenőrzés, ami a különféle gazdasági és politikai csoportok kisebb mértékű szabályozása és integrációja az elitek részéről;
- a viselkedésnormák és ezek betartásának, illetve betartatásának visszaszorulása;
- egyre kevesebb beruházás a civilizáció meghatározó elemeibe, mint építészet, művészet, irodalom;
- eltávolodás a központi részek és a perifériák között; az erőforrások egyenetlenebb és csökkenő szintű elosztása, illetve megosztása, kereskedelme és újra elosztása;
- alacsonyabb koordináció és szerveződés a személyek és csoportok között;
- és az egy adott politikai egységbe integrált területek csökkenése.
Egy társadalom összeomlása akkor vehető bekövetkezettnek, amikor összetett és érett társadalmi / gazdasági / politikai rendszereinek gyors és jelentős felbomlását mutatja. Az „érett” kifejezés fontos. Arra utal, hogy az összeomlás szélén álló társadalom, már több, mint egy-két generáción át az összetettségnek ezen a szintjén áll, vagy legalább efelé halad.”
„Bár az összeomlás minden szakasza okoz fizikai, megfigyelhető változásokat
a környezetben, ezek fokozatosak lehetnek, míg a mentális fordulat általában meglehetősen gyors. Általános kulturális jelenség, hogy (talán egy bolondot leszámítva) senki nem akar az utolsó bolond lenni, aki még elhisz egy hazugságot.
1. szakasz: Pénzügyi összeomlás.
A „szokásos üzletmenetbe” vetett hit elvész. A múlt eseményei alapján már nem tűnik kiszámíthatónak a jövő, így a kockázatok kezelése, és a pénzügyi eszközök garantálása ellehetetlenül. A pénzintézetek fizetésképtelenné válnak, a megtakarítások elvesznek, a tőke elérhetetlenné válik.
2. szakasz: Kereskedelmi összeomlás.
A „piac mindenhatóságába” vetett hit elvész. A pénz leértékelődik és / vagy nehezen elérhetővé válik, az árukat felhalmozzák, az import- és kiskereskedelmi láncok felbomlanak, és az alapvető szükségletek széles körű hiánya válik normává.
3. szakasz: Politikai összeomlás.
Az „állami gondoskodásba” vetett hit elvész. Mivel a hiány enyhítésére, és az alapvető szükségletek biztosítására tett hivatalos kísérletek nem járnak sikerrel, a politikai intézmény elveszíti legitimitását és relevanciáját.
4. szakasz: Társadalmi összeomlás.
Az „embertársaid gondoskodásába” vetett hit elvész. A helyi karitatív szervezetek vagy egyéb csoportok, amelyek az állam kiesése után keletkezett vákuumot hivatottak betölteni, az erőforrások szűkössége és az egyre terjedő konfliktusok miatt ellehetetlenülnek.
5. szakasz: Kulturális összeomlás.
Az „emberiség jóságába” vetett hit elvész. Az emberek fokozatosan elveszítik a kedvességre, nagylelkűségre, figyelmességre, őszinteségre, együttérzésre és szeretetre való képességüket. A nagyobb közösségek felbomlanak, és családok, illetve egyének küzdenek a szűkülő erőforrásokért. Új vezérelvvé a „halj meg te ma, hogy én élhessek holnap” válik.
Bízom benne, hogy az összeomlás egyes szakaszainak megismerése, egy valódibb és eredményesebb párbeszédet tesz majd lehetővé, mint ami parttalanul és semmitmondóan jelenleg is zajlik.”
Forrás: https://deepadaptation.hu/