Október 20-án, vasárnap Moldovában elnökválasztást és népszavazást tartanak az EU-hoz való csatlakozásról.
Mik a jelöltek esélyei, és mi fenyegeti az oroszbarát erők esetleges bosszúját – olvasható Roman Kot, az RBC-Ukraine újságírójának anyagában.
Október 20-án elnökválasztást tartanak Moldovában. És ezúttal sokkal több múlik rajtuk, mint általában. A szavazás eredménye egy rendkívül fontos kérdésre adja meg a választ:
vajon a Kreml újabb politikai győzelmet arat-e Ukrajna déli határain.
Ukrajna számára a jelenlegi Európa-párti elnök, Maia Sandu esetleges veresége mindenképpen egy új probléma megjelenését jelenti délről.
„Ez jelentősen megnehezíti a szomszédos köztársasággal való interakciót. Az ukrán áruknak a Dnyeszteren túli területen keresztül a dél-ukrajnai exportkikötőkbe történő tranzitjára vonatkozó jó megállapodások, beleértve a vasúti tranzitot is, ronthatják a kétoldalú kapcsolatok helyzetét. Probléma lesz az Ukrajna területére irányuló fegyverszállítással is” – mondta Ruszlan Rokhov politikai elemző és a PGR Consulting Group LLC ügyvezető partnere az RBC-Ukraine-nek.
Ukrajna rendkívülcsekély humanitárius segélyt kap Moldovától, katonai segély gyakorlatilag nincs.
A de facto orosz csatlós – a Dnyeszteren túli terület – Kijev számára érzékeny kérdését is kerüli a legtöbb moldovai politikus. Bár az ország elnöke, Maia Sandu rendszeresen nyilvánosan támogatja Ukrajnát.
Ennek a hangsúlyozott semlegességnek az egyik oka az, hogy Moldova politikailag továbbra is megosztott. A nyíltan oroszbarát erők vagy a Kreml álcázott ügynökei még mindig jelentős befolyással rendelkeznek az országban.
Sandu és az ellenzék tervei a választásokon
Általánosságban elmondható, hogy a moldovai választások előtti helyzet úgy írható le, mint „Maia Sandu versenye a második ciklusért – akadályokkal”.
Ez a Moldova Európa-párti vezetésébe vetett bizalom próbája.
Az Aspen Institute / Watchdog Moldova október 7-i közvélemény-kutatása szerint Sandu 36,1% -os eredménnyel rendelkezik. A második helyen a Szocialisták Pártjának jelöltje, Alexandr Stoianoglo volt főügyész áll 10,1 százalékkal, őt követi a populista Renato Usatii 7,5 százalékkal.
Egy független jelölt, Gagauzia volt Baskánja (egy autonóm régió Dél-Moldovában – a szerk.) Irina Vlah 4,1% -ot kapott.
Sandu mindhárom riválisa korábban Oroszországgal állt kapcsolatban, de most nem erre összpontosítanak.
„Ebben a kampányban nincs nyílt Kreml-barát narratíva, bár általában a jelöltek megjegyzései, ígéretei, a fő szlogenekből megítélhetők, hogy milyen értékeket képviselnek.
Például Maia Sandu és Octavian Țicu kivételével egyik jelölt sem mondja el, hogyan viszonyul ahhoz, ami Ukrajnában történik.
Ez feljogosít minket arra, hogy Putyinverzistáknak minősítsük őket” – mondta Alekszej Tulbure politikai elemző, Moldova korábbi képviselője az Európa Tanácsban és az ENSZ-ben az RBC-Ukraine Youtube csatornán.
Putyinversteher németül fordítva „azok, akik megértik Putyint”.
Ez az európai oroszbarát erők gyűjtőfogalma, az Alternatíva Németországnak mozgalomtól Marine Le Pen franciaországi Nemzeti Gyűléséig és más szélsőjobboldali vagy szélsőbaloldali pártokig.
Az ilyen politikai erők jelöltjei a feltétel nélküli béke, a tűzszünet hívei, ami végső soron Ukrajna kapitulációját és Oroszország feltételei szerinti békét jelenti.
De, amint az a közvélemény-kutatásokból is látható, Maia Sandu nem kapja meg az első fordulóban a győzelemhez szükséges szavazatok több mint 50% -át.
És pontosan erre fogad az ellenzék.
Maia Sanduval szemben áll az oroszbarát jelöltek egész csoportja, akik a választási spektrum többségét lefedik. Második forduló esetén mindannyiuknak egyesülniük kell egy olyan köré, amely versenyben marad. Valószínűleg ilyen jelölt lesz Alexandr Stoianoglo, Moldova korábbi főügyésze, a Szocialisták Pártja jelölte, amelyet az ország oroszbarát ex-elnöke, Igor Dodon vezet.
Annak ellenére, hogy alig több mint 10% -os minősítése van, nagyon valós esélye van a győzelemre.
A népszavazás mint politikai technika és szimbólum
Egy ilyen csapda elkerülése érdekében Maia Sandu csapata az első forduló megnyerésére fogad. Ez jelentős tényező, mivel általában a moldovai elnökválasztáson a részvételi arány körülbelül 50%. Ez azt jelenti, hogy egy adott jelölt támogatóinak közel fele otthon marad. Ennek a tartaléknak a mozgósítása érdekében Maia Sandu csapata népszavazást jelentett be az Európai Unióhoz való csatlakozásról, amelyet a választások első fordulójával egyidejűleg tartanak.
„Kijelenthető, hogy az elnökválasztással egy időben tartott népszavazás egy politikai technikai lépés annak érdekében, hogy összekapcsolja az európai választást egy adott elnökjelölt győzelmével. Hogy nagyobb legyen a valószínűsége a győzelemnek az első fordulóban” – mondja Rokhov.
A CBS-Axa közvélemény-kutatása szerint a Moldovai Köztársaság európai vektorát a lakosság 63% -a támogatja. 32% ellenzi. 3,2% bizonytalan. Ugyanakkor a népszavazáson részt venni szándékozók aránya 68,3%. Az azonban, hogy ezek a szavazatok elegendőek lesznek-e az első forduló megnyeréséhez, a szavazás napjáig rejtve marad.
„Ha a népszavazás most kudarcot vall, az lehetővé teszi az európai integráció ellenzői és a Kreml számára, hogy növeljék a propaganda nyomását Moldovára, azt állítva, hogy a kormány oda rántja az országot, ahova az emberek nem akarják. Ha eredményes lesz a népszavazás, az megerősítheti az Európa-párti irányt, és új erőt adhat az Európa-párti pártoknak” – mondta Tulbure.
Forrás: rbc.ua