A lenti videó témája az Észak-Korea és Oroszország közötti katonai szövetség és az ennek világpolitikára, valamint az ukrán háborúra gyakorolt hatása.
Azért mondom, hogy némi kálvária után született meg a mai téma, mert bebizonyosodott, az ember holtig tanul.
Történt ugyanis, hogy magyar idő szerint 8 és 9 óra között egymás után jelentek meg hírek arról megbízható forráshelyeken, hogy támadás érte az ukrán Hmilnyickij régióban található Sztarokosztyantyinovi repülőteret.
Ez ugyebár az F-16-osok bázisa. Az első híradások szerint nem kevesebb, mint négy Kinzhal rakétát lőttek ki a célpontra az orosz erők… eddig voltak az első infók.
Várva a híreket azonban egyre másra jöttek a cáfolatok és viszonylag rövid időn, mindössze két órán belül kiderült, hogy a hír kérem tisztelettel nem valós!
De mit is tanulhattam, tanulhattunk ebből az eseményből. Én egy tanulságot vonnék le ezzel kapcsolatban: nincs 100%-osan biztos forrás, minden médium követhet el hibát.
Azonban a nagyon nagy különbség ott van a pubikáló személyek, vagyis azon emberek között, akik ott ülnek a billentyűzet előtt, hogy képesek e elismerni, ha hibát követtek el egy hírtartalom közreadása során és az igazság keresése és kívánása miatt javítják-e azt annak megfelelő módja szerint.
Köztudott, hogy Phenjan már a harcok kezdete után nem sokkal hadianyag szállításba kezdett Moszkva részére.
Több ezer konténer érkezett már Észak-Koreából Oroszországba és nagy valószínűséggel ezekben nem babahintőpor volt, hanem 152mm-es tüzérségi muníció valamint egyéb hadfelszerelés.
A két ország közeledése nem új keletű, de sokáig némi távolságtartás, mondjuk két lépésnyi távolságtartás jellemezte viszonyukat.
Ez egészen a 2022-es orosz gazdasági szankciókig volt tényleges állapot, utána viszont minden megváltozott. Oroszország a szankciók eredményeként nem nézte tétlenül a gazdasági összeomlás felé vezető utat, hanem azonnal és gyors léptékben diverzifikációba kezdett és az orosz magántőke bevonásával úgy vette át saját gazdasága felett az uralmat, amely mára az európai kontinens legnagyobb ipari fejlődésével rendelkező állammá tette. A szankcióknak ezáltal kijelenthetjük, hogy Moszkva számára kevesebb volt a negatív hatása, mint a pozitív. Ilyen pozitív externália lett az, hogy Észak-Koreával megnyílt az út egy olyan együttműködés irányába, amelyre korábban az Orosz Föderációnak nem volt lehetőség!
A két államnak mondhatni hatalmas szerencséje van egymással: pontosan az van ugyanis a másik birtokában, ami kell. Phenjannak valutára, élelmiszerre, politikai és katonai partnerre és sok-sok nyersanyagra van szüksége (ezt Oroszország meg tudja adni a számára), Moszkvának pedig nehéziparra, hadiiparra, lőszerre, munkaerőre van szüksége, amelyet pedig Észak-Korea tud adni némi túlzással korlátlan mennyiségben.
Észak-Korea mintegy 1,1-1,2 millió aktív szolgálatot teljesítő katonával rendelkezik! Ezt nem én mondom, hanem a Cia WordFactbook weboldala!
Kérem szépen ezek nem szivárványos, meg gender katonák, hanem ilyenek, mint itt a képen. 1,1 millió.
Mi lesz, ha elkezdenek sorozni Észak-Koreában? Mondjuk nagyon úgy néz ki, hogy még sorozni sem kell elkezdeni, mert az észak-koreaiak mennek maguktól, legalábbis a Reuters szerint.
Az utóbbi napok Dél-Koreával kapcsolatos kiéleződő konfliktusa során az észak-koreai társadalomból eddig 1,4 millió ember jelentkezett katonának. 1,4 millió.
Ez egy 2,5 milliós haderőt jelentene kérem szépen.
Ha nagyon szeretnénk a NATO számára pozitívan értékelni a helyzetet, még akkor is, csak azt mondhatjuk el, hogy az USA és Európai szövetségesei összesen sem tudnának sorozás nélkül annyi katonát kiállítani, mint Észak-Korea.
Videó:
Forrás: YouTube/Magyar B.Tamás