Több órás, szokatlanul parázs vita zajlott délelőtt az Európai Parlamentben Orbán Viktor felszólalása után. Ezek a viták sosem egymás meggyőzéséről szólnak, mindenki a saját közönségének beszél, egy jól felfogott politikai, jellemzően belpolitikai érdek mentén. Ebből a szempontból érdemes hallgatni, akár visszahallgatni és értékelni a felszólalásokat Orbán Viktortól Manfred Weberen és Ursula von der Leyenen keresztül Magyar Péterig.

Vizuális szempontból egyértelműen ez a vita legnagyobb történése: közös fotók Orbán Viktor és Magyar Péter, 2026-ig aligha lesz sok alkalom, ahol ilyen közel látjuk őket egymáshoz.

Én is természetesen végighallgattam a teljes vitát. Gyors összegzés, ezúttal egy rövidebb hírlevélben, öt pontban.

1. Orbán Viktor megkapta a csihi-puhit az EP-képviselőktől
2. Magyar Péter megkapta a lehetőséget, hogy beszóljon Orbánnak
3. A DK próbált kitűnni Magyar mellett, a Fidesz csak Magyarral foglalkozott
4. Ursula von der Leyen Orbán kemény támadását választotta
5. Manfred Weber bejelentette: Magyar Péter a jövő

1. Orbán Viktor megkapta a csihi-puhit az EP-képviselőktől

A magyar kormányfő nem is titkolta előzetesen, hogy sok verbális támadásra, kritikára, beszólásra számít. Ezt pedig itthon a saját szavazóinak (most is) úgy tudta keretezni, hogy a brüsszeli elit azért támadja, mert változtatni akar a jelenlegi háborús és migrációs politikán, illetve elutasítja az szuverenitás csorbulását. A Fidesz kedvelt módszere emellett, hogy az Orbán elleni kritikákat Magyarország elleni támadásként láttatja.

Orbán háromszor szólalt fel az ülésen.

• Kezdésként az EU soros elnökeként programot vázolt, és nagy felhördülést váltott ki az európai fülnek szokatlan kijelentés: „az illegális migráció az antiszemitizmus, homofóbia és nők elleni erőszak erősödését hozta”. Az ülésen jellemző volt, hogy a Patrióták képviselői végig hangos tetszésnyilvánítással biztatták Orbánt.

• A kormányfő a második felszólalásában Manfred Webernek szólt oda keményen (szerinte Weber azért haragszik rá, azért lett “hungarofób”, mert miatta nem lett EB-elnök korábban). Von der Leyent ehhez képest – mint látni fogjuk – visszafogottabban támadta.

• A harmadik felszólalásban pedig a vitát ésszerűtlennek és tényszerűtlennek nevezte, az összes kritikát balos propagandának nevezte, Magyar Pétert pedig meg nem nevezve kijelentette: hogy lopással vádolják Magyarországon, és “nyilvánvalóan azért vette fel a mandátumát, hogy a mentelmi joga mögé bújjon.”

A Fidesz a vitáról elmondhatja majd, hogy “megint Magyarországot támadták külföldről”, és a magyar képviselők pedig “saját hazájuk ellen szólaltak fel, Orbán így a sok-sok beszólás ellenére belpolitikailag annak ellenére sem sérül ebben a vitában, hogy az általános nemzetközi megítélése láthatóan elég rossz. Nem is véletlenül üzente Orbán azt a követőinek, hogy ez “jó mulatság volt”.

2. Magyar Péter megkapta a lehetőséget, hogy beszóljon Orbánnak

A Tisza elnöke jó előre úgy keretezte ezt a vitát (és ebben a sajtó is segítségére sietett), mintha Orbán-Magyar csörte lenne, miközben tudható volt, hogy a sok-sok EP-képviselőhöz hasonlóan egyszer kap felszólalási lehetőséget. Magyar véletlenül sem EU-s, hanem kőkemény belpolitikai kritikákat vágott Orbán fejéhez: benne volt Orbán Balázs kijelentése, az embercsempészek, a letelepedési kötvények ügye, a pedofilbotrány, a családi pótlék összege, a magyar vasút, az egészségügy, az infláció. Egy fideszes képviselő később meg is jegyezte, hogy Magyar Péter Facebook-posztjaiból készült válogatást hallhattunk.

Magyar nem újdonságokat akart mondani, hogy szemtől szembe kiállni Orbán elé, és a szemébe mondani, hogy “miniszterelnök úr, mindenki tudja, hogy vége van”. Magyar később ezt a mondatot emelte ki a Facebook-oldalán, illetve azt az előbb már látott fotót, amelyen kezet fog Orbánnal.

Magyarnak nem tartalmilag volt fontos ez a vita, hanem hogy Orbánnal egy polcra helyezhesse magát vizuálisan és retorikailag. Ráadásul az EP-ben is elhangozhatott, hogy immár a Tisza a Fidesz fő ellenfele.

3. A DK próbált kitűnni Magyar mellett, a Fidesz csak Magyarral foglalkozott

Miután a Tisza párt és a média legtöbb része Orbán-Magyar vitát keretezett, nehéz dolga volt a DK-nak, hogy kitűnjön ezen a mostani strasbourg-i vitán.

• A DK azt a megoldást választotta, hogy kedden egy önkormányzati képviselőjük, Gyekiczki Márton szalad be Orbán sajtótájékoztatójára leárulózni Orbánt, a plenáris vitán pedig Molnár Csaba árulózta le a magyar kormányfőt (itt nem vették el tőle a szót, mint a magyar parlamentben Kövér László Gyurcsány Ferenctől ugyanezért).

• Dobrev Klára azt vágta Orbán fejéhez, hogy “kínos volt”, és hogy a plafon nem szakad le a hazugságoktól”. Dobrev is árulózott – ez most a DK új kommunikációs panelje Orbán ellen -, de a beszéd hangsúlyos része az orosz kapcsolat volt, és megkérdezte Orbántól, hogy “mivel zsarolják az oroszok”.

A fideszesek Orbán mellett szólaltak fel, ez nem meglepő, de többen is nekimentek Magyar Péternek, ezzel valóban fő ellenfélként kezelve a Tisza vezetőjét. Nézzük sorban:

• Deutsch Tamás szerint Magyar Péter “mentális bajban van”, mert szerinte “érzelmileg bántalmazta a feleségét és a barátnőjét”. Deutsch felelevenítette a Varga Juditról készült hangfelvételt, és az ötkertes botrányt a Dunába dobott telefonnal. A forrásaim szerint a Fidesznél megvan ez a felvétel, és majd később használni is fogják, azért tartja a Fidesz a köztudatban ezt a történetet.
• Dömötör Csaba szintén a lehallgatásról és a telefon ellopása miatt indított büntetőeljárásról beszélt: ‘“bárhogy is döntenek, a mobiljukra vigyázzanak. Különösen Weber úr” – mondta Dömötör. A fideszes EP-képviselő azt is elmondta, hogy szerinte az ellenzéki képviselők “a hazájuk ellen szólalnak fel”.
• László András szintén Magyar Péterrel foglalkozott, ő mondta, hogy szerinte a beharangozott nagy Orbán-Magyar-vita helyett egy “Magyar Facebook-poszt best of válogatás” lett az eseményből. Magyar a Hitler-idézetét azonban otthon hagyta – ezzel célozva arra, hogy Magyar közmédiás tüntetését egy Hitler-párhuzammal kezdte.

Érdemes még felfigyelni arra, hogy a Mi Hazánk egyetlen EP-képviselője, Borvendég Zsuzsanna nem Orbán ellen emelt szót, hanem a brüsszeli “öngyilkos zöldpolitika” és az “aberrált genderőrület” ellen. A Mi Hazánk képviselője arra kérte Orbánt, álljon ellen az uniós nyomásnak.

4. Ursula von der Leyen Orbán kemény támadását választotta

Az nem volt kérdés, hogy az Európai Bizottság elnöke támadni fogja Orbán Viktort, Ursula von der Leyen ugyanis az EP-kampányban a Fidesz céltáblájára került (plakátokon is láthattuk), és a nyári osztozkodásban is Orbán akarata és a Patrióták szavazatai ellenére került a posztjára, A kérdés a támadás erőssége volt. Von der Leyen elég kemény hangnemet ütött meg:

• Először Orbán háborús retorikáját bírálta: “még mindig vannak olyanok, akik a háborút nem Putyin bűnének látják, hanem Ukrajna szabadságvágyát kárhoztatják érte”. És megkérdezte Orbánt, hogy a magyarokat teszi-e a felelősség az 1956-os invázióért.

• A versenyképesség témájában Orbánt azzal támadta, hogy egy tagállam (Magyarország) éppen az ellenkező irányba hajt, és elsodródik a közös piactól, európai vállalatokat diszkriminál.

• Az oroszokhoz való viszonyról azt mondta: Európa túlnyomó része függetlenedett az orosz energiaforrásoktól, egy tagállam (Magyarország) továbbra is csak azt keresi, hogyan tud az oroszoktól vásárolni, és nem akar függetlenedni az orosz energiától.

• A migrációval kapcsolatban pedig Von der Leyen felhozta, hogy Magyarország elítélt embercsempészeket engedett szabadon és a magyar vízumrendszer is kockázatokat rejt azzal, hogy ellenőrzés nélkül enged be orosz állampolgárokat.

Von der Leyen egyetlen vádpontja sem újdonság tartalmilag, az a szokatlan, hogy az EB vezetője mondja ezt. Az Európai Bizottság ugyanis papíron az EU végrehajtó szerve, a tagállamok által eldöntött politikát valósítja meg, az EB vezetője ritkán szokott nyílt színen összecsapni egy tagállami vezetővel.

Orbán meg is jegyezte a második felszólalásban, hogy meglepte Von der Leyen támadása:  „én szándékosan nem hoztam szóba a vitás pontokat. Szerencsétlen dolognak tartom, amit az elnökasszony csinál, hogy a nézetkülönbségeket rávetíti az elnökségi munkára. Régen ilyen nem fordulhatott volna elő.” Orbán finomabb hangnemben is válaszolt neki, mint például Manfred Webernek, és elismételte a magyar váalsztóknak már jól ismert álláspontját Ukrajnáról, a háborúról vagy a migrációról.

5. Manfred Weber bejelentette: Magyar Péter a jövő

Nemcsak terjedelmi okok miatt nem fogom sorra venni a többi EP-frakció és EP-képviselő felszólalását. Tartalmi szempontból nem hozott sok újat:

• a szocialisták vezetője az emberi jogokat emlegette, és hogy nincs sajtószabadság és független bíróság;
• a zöldek vezetője diktározta Orbánt, és korrupció miatt elfogatóparancs kiadását sürgette Orbán ellen;
• a liberálisok Magyarország szavazati jogának elvonását sürgették;
• a radikális baloldal a munkavállalói jogok miatt bírálta Orbánt, és hibának tartja, hogy Orbánra bízták az EU-elnökséget;
• A Patrióták csoport büszke Orbánra, aki kimondja, hogy Európa bajban van;
• A szélsőjobboldali Szuverének szerint pedig Orbán megérdemli a dicséretet, amit nem kap meg, mert felszólalt a tömeges bevándorlás ellen.

Mindenki hozta tehát a kötelezőt, amelyet a saját szavazói elvárnak tőle, abban volt csak verseny a képviselők között, ki tudja retorikailag felülmúlni a másikat. Az egyetlen figyelemre méltó politikai aktust Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője tette: nem egyszerűen támadta Orbánt, hanem nyíltan kijelentette: “Orbán tudja, hogy Magyar Péter a jövő és le fogja őt győzni”. Nem volt persze titok, hogy Weber és a Néppárt az immár testvérpárt Tiszának drukkol, Magyar és Weber posztoltak is már közös képet a héten, de eddig nem történt ilyen magas politikai szinten nyílt endorsement Magyar Péter mellett.

Magyarnak a vita egészét nézve ez volt a legnagyobb haszon, Orbán Viktornak pedig egy újabb lehetőség, hogy azt mondhassa, “Magyart a nyugatról akarják a fejünkre ültetni”, és beavatkoznak külföldről a magyarok belügyeibe.

/Dull Szabolcs Facebook